Aktuális téma, szinte mindenhol belefutunk egy-egy fenntarthatósági cikkben.
Nekem az az alapelvem, hogy azt kell megnézni, hogy ÉN mit tudok tenni a fenntarthatóság érdekében. Hogyan tudom csökkenteni az ökológiai lábnyomomat. Azt gondolom, hogy függ az élethelyzettől, a helytől, ahol élek a tapasztalataimtól, gondolkodásomtól a felismeréstől, és a tenni akarásomtól.
Röviden összegezve: egy kisvárosban élő, nyugdíjas, otthonról dolgozó egyszerű asszonyka vagyok.
Ebben a helyzetben a következőket tudom tenni:
- Társasházban élek, de van egy kis udvarunk, ahol lehetőségem van 6 db magaságyást elhelyezni. Ezekben termelek paradicsomot, paprikát, uborkát, fokhagymát, és néhány zöldséget, ami még belefér.
- Öntözéshez esővizet használok, amit egy tartályban gyűjtök.
- Magam főzöm amit megeszünk. 2 főre főzök, előre megtervezett menüsorral, arra törekszem, hogy ne kelljen minden nap, ami marad az vagy a mélyhűtőbe kerül, vagy átalakul.
- A hulladékot szelektíven gyűjtöm, a zöldhulladékot komposztálom.
- Nem kell árványvizet vennem, mert nálunk jó minőségű az ivóvíz.
- Hetente egyszer megyek bevásárolni listával, akkor autóba ülök a cipekedés miatt.
- A városban gyalog közlekedek. ( egyébként is megteszek naponta 10.000 lépést. 1 óra 20 perc.)
- Nem vásárolok feleslegesen. Mindig átgondolom, hogy valóban szükségem van-e rá.
- Karbantartom a család ruhatárát. Amit lehet megjavítom, átalakítom.
- A szakmai tudásomat átadom másoknak, és arra ösztönzöm a varrós barátnőimet, hogy ők is javítsanak, alakítsanak át, és varrják maguk a ruháikat. Ezzel a tevékenységgel nagymértékben csökkenteni lehet a textilhulladékot, nem utazott a termék több ezer kilóméter, nem gyerekmunkás varrta.
Tudom, mindenkinek más az életkörülménye. Én is voltam fiatal anyuka, amikor 2 gyerek, 2 munkahely, és idősödő szülők mellett autó nélkül nem tudtam volna megoldani az életemet. Ezért írtam az elején, hogy életkörülményektől függ, hogy ki mit tud tenni, ez mindenkinek a saját döntése.
A ruházatra viszont minden élethelyzetben oda lehet figyelni és kell is, mert a divatipar az egyik legnagyobb szennyezetséget okozó iparág.
Ezért készítem én ezeket a filmeket, és azt gondolom, hogy a lehetőségeimhez képest ezzel teszek a legtöbbet.
Amennyiben tetszett ez a bejegyzés, kérlek oszd meg a közösségi felületeiden ezzel segítve másoknak és az én munkámat is segíted. Köszönöm.

Kedves Judit!
Jó egészséget, szeretetben gazdag, szép évet, örömöket kívánok…és, hogy még sok remek oktató videót készíts, sokunk örömére !
Üdvözlettel : Keszei Gabi
Kedves Judit!
Lenne egy kérésem. Nagyon szeretnék egy kötényruhát varrni magamnak. Jó lenne, ha egyszer bemutatnál egy ilyen oktatófilmet !
Segítséged előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Keszei Gabi
Kedves Gabi!
Köszönöm a kedves szavakat. Igen, lesz ruhakészítés is, dolgozom rajta.